Újra itt az Agents of Shield és újra itt vagyunk mi is. Az eheti epizódban még a szezonnyitónál is több eseményt zúdítottak ránk, de ez nem zavart bennünket abban, hogy jól kivesézzük kedvenc Marvel sorozatunk újabb részét. Vigyázat! Spoilerek a láthatáron.

Mondd Marvel hova rohansz? Az első résznél kollegám azt emelte ki, hogy mindent nagyon az arcunkba toltak és mindent nagyon megmutattak. Lehet ezt tovább fokozni? A jelek szerint igen, mert most mindenki benézett aki arra járt. Érdekelt, hogy mit csinál Melinda? Pipa. Hiányoltad baltaarcú Ward barátunkat? Pipa. Szeretted volna megoldani a kő és Simmons rejtélyét? Pipa.

Milyen volt ez a rész? Azt kell mondanom, hogy unalmas és rohanó egyszerre. Sokat akartak mutatni és sok szálat mozgatni, de igazán ezek közül csak egynek volt súlya. Ha kicsit optimistább vagyok, akkor kettőnek. 

Kezdjük azokkal a dolgokkal, ami tetszett. A Fitz – Simmons szál volt eddig a legerősebb. Fitz karaktere önmagában elhomályosít most mindenkit maga mögött a jófiúk oldalán. Az epizód utolsó harmadában pedig megoldódik a kő rejtélye és a visszatérő Simmons végre egyszer az életben tud aranyosan viselkedni. Ezt is megértük. 

Hasonlóan karizmatikusra és jó ritmusúra sikerült Ward felbukkanása is, aki végre nem az a szerencsétlen verőlegény akit már csak sajnálni lehetett a második évad végén, hanem erős, határozott és céltudatos. Ezen felül kimondottan elismerésre méltó a von Strucker ág behozatala. Taps taps.

Az élet viszont nem fenékig tejfel. A fent említett két tényező menti meg ezt a részt a tökéletes középszerűségtől. Jó volt újra egy kis nyomozósdi úgy mint az első évadban, és Elliot Randolph feltűnése sem volt indokolatlan, de inkább szolgáltak háttértáncosként Fitznek minthogy komolyan vegyük őket. A másik fronton pedig kifejezetten unalmas jeleneteket láthattunk. Dr. Garner tökéletesen testesíti meg az idegesítő pszichológus szerepét, ami önmagában nem  lenne baj, de valahogy rém idegesítően hat, Daisy pedig csak akkor tud kiemelkedni az Embertelenek toborzásának jelenleg sötét posványából amikor az erejét használja. Az mondjuk menő volt.

Eddig két közepes részen vagyunk túl és egy fő kérdés merült föl bennem. Miért rohanunk? Feltételezem, hogy a Marvel tudja, hogy mit csinál. Eddig ez túl egyszerű. Megoldódott Simmons eltűnése, de én még várok ebből az irányból fejleményeket, mert borzasztóan érdekel, hogy mi volt az a hely/bolygó ahová kedvenc biokémikusunkat elteleportálta a kőtömb. A többi meg majd megoldódik. Bár az előzetesekből úgy látszik, hogy a jövő héten visszatér a villanyárammal hajtott haverunk, de azt, hogy ez jó nekünk már nem én fogom megítélni. Jövő héten is érkezik összefoglaló, velem pedig ilyen témában két hét múlva találkozhattok, addig is jó Marvelezést!